Betonozáshoz milyen kavics kell ?

Az aggregátum arány, a maximális méret, az egység tömeg és a nedvességtartalom változása mind befolyásolhatja a beton keverékének jellemzőit és teljesítményét. 

Az anyagok takarékos felhasználása egy másik ok arra, hogy gondosan válasszuk meg az aggregátumot. Gyakran pénzt takaríthatunk meg, ha jól választjuk ki a megengedett maximális aggregátum méretet.

A nagyobb durva aggregátum használata általában csökkenti a betonkeverék költségét, mivel csökkenti a legdrágább hozzávaló, a cement felhasználását. Kevesebb cement (megfelelő tartóssághoz szükséges határok között) kevesebb vizet jelent, ha a víz-cement (v/c) arány állandó marad. Az alacsonyabb víztartalom csökkenti a zsugorodás lehetőségét és a korlátozott térfogatváltozással járó repedéseket.

A betonozáshoz milyen kavics kell?
A legfontosabb tényezők, amelyeket figyelembe kell venni a beton aggregátumának kiválasztásakor és arányának meghatározásakor:

Általános Aggregátum arányok.
Az aggregátumok akár 60% - 80%-át is kitehetik egy tipikus betonkeveréknek, ezért helyesen kell kiválasztani őket, hogy a beton szilárdsága, munkaképessége, befejezhetősége és tartóssága megfelelő legyen. A hagyományos betonkeverékek hozzávalói általában az alábbi arányokon belül mozognak: Cement: 7% - 15%. Aggregátum: 60% - 80%. Víz: 14% - 18%. Levegő: 2% - 8%

A legapróbb szemcseméretű sóderből például akár még simító vékonyvakolatok is kialakíthatók, egy-két centiméter vastagságú felületek. Ha tehát nagyon finom munkálatra van szükségünk, de a homokot túlzásnak érezzük, mert a tartós felület elengedhetetlen, akkor a 0-4-es sóderre lesz szükségünk.

Hogy mikor kell az ennél nagyobb szemcseméretű variáns?
A 0-8-as sóder alapvetően szintén vékonyabb felületkialakításra jó, ha betonozásra kerül sor, ugyanakkor már a 2-3 centiméteres vastagságú felületek sem okoznak problémát egy ilyen sódertípusból készült masszának. Aljzatkészítéshez vagy aljzatok kiegyenlítéséhez, vakolatok előállításához, netán problémás betonfelületek javításához az egyik legjobb alternatívát jelenti.

Mindig győződjünk meg arról, hogy betonbeszállítója jó minőségű aggregátumot vásárol, amit rendszeres aggregátum tesztek eredményei igazolnak. A felhasznált aggregátumok változnak annak megfelelően, hogy hol lakunk. Van ahol tört vagy zúzott kő áll rendelkezésre van ahol folyami kavics.

Alapvető elvárások.

A jó minőségű aggregátumnak tisztának, keménynek, erősnek kell lennie, tartós részecskékből kell állnia, és nem lehet szennyezett káros anyagokkal, agyagréteggel vagy egyéb szennyező anyagokkal, amelyek befolyásolhatják a cement hidratációját vagy csökkenthetik a Cement paszta-aggregátum kötést.

Leginkább arra kell figyelnünk, hogy a sóderben ne legyen agyag és emberi szennyeződés. A kavics közé kevert föld, vagy bármilyen műanyag -, esetleg üveghulladék nagyon súlyos mértékben meggyengítheti az elkészült betont, ami különösen egy alap esetében óriási kellemetlenségeket és anyagi károkat okozhat a későbbiekben.

Kerülendő az olyan aggregátumok, amelyek morzsálódnak vagy repedésre hajlamosak, valamint azok, amelyek jelentős mennyiségű pórusos anyagot tartalmaznak.
Bizonyos "csert" (flintkő, kovakő…stb) fajták is elkerülendők, mivel nagyon alacsony ellenállást mutathatnak az időjárás viszontagságaival szemben, és felszíni hibákhoz vezethetnek. Ezen felül ügyelni kell a növényi hulladékokra is. Ha a sóderben túl sok a megmaradó faág vagy egyéb fanyesedék, az a későbbiekben szintén az erős beton meggyengítését, idő előtti repedezését, porladását szolgálja majd.

Az aggregátum természetes anyagként néha időjárásnak kitett vagy instabil részecskéket is tartalmazhat a szállított termékben. Bizonyos projektek esetén szigorúbb korlátok szükségesek. Annak érdekében, hogy elkerüljük a beton utólagos problémáit, amelyeket nehéz orvosolni. Mindenképpen vigyázzunk a szennyező anyagok mint pl. az agyag alacsony arányára.

Az optimális gradáció az aggregátum rendelkezésre állásától és a projekt igényeitől függően gazdaságos betont eredményez jó munkaképességgel és befejezhetőséggel.

Az egyes aggregátumok egyedi jellemzői a durva és finom aggregátum közötti arány változni fog a beépítési mód és a kívánt felületbefedés alapján.

A finomsági modulus (FM) az aggregátum finomságának egy mutatója. A FM értéke kiszámítható azon tömegszázalékok összeadásával, amelyek egy adott frakció mennyiségen belül vannak. Túlságosan finom anyagoknak magasabb vízigényük és általában ragadósabb keveréket eredményeznek. Túlságosan durva anyagok kemény keverékeket eredményeznek, amelyeket nehezebb elhelyezni, tömöríteni és befejezni.

A durva aggregátum széles skálán mozog.  Ezeket a széles skálájú graduációs sávokat országszerte használják. Miután kiválasztottuk a graduációt egy projekt számára, a graduáció szoros tartományon belüli tartása nagyobb adagkonzisztenciát eredményez. Ezt általában megfelelően kialakított aggregátumraktárak és a lerakodott anyagok újrakezelése segítségével érhetjük el.

Gyakran az aggregátumokat úgy vizsgálják, hogy finom és durva anyagok kombinált gradációját használják, amit a tervezett betonkeverékben elképzelt arányban adagolnak. Az aggregátum arányokat figyelembe lehet venni, hogy a legjobb munkaképességet, pumpálhatóságot, csökkentett zsugorodást és gazdaságot érjük el.

Különleges szempontok a látható aggregátum betonhoz:

A dekoratív látható aggregátum betont alkalmazó vállalkozóknak, akiknél a megjelenés az elsődleges szempont, különös figyelmet kell fordítaniuk az aggregátum alakjára, textúrájára, színére és általános megjelenésére, hogy a legjobb kinézetű végeredményt érjék el.

Amikor építészeti betont helyeznek el, próba keverékeket kell készíteni és mintamunkákat kell elhelyezni annak biztosítása érdekében, hogy minden fél elégedett legyen a kiválasztott anyagokkal.

Általában elfogadható a kavics és törtkő egyaránt a jó minőségű beton készítéséhez, bár a látható aggregátumnál általában a kavicsot részesítik előnyben. Az újrahasznosított beton felhasználása, megfelelő méretű beton aggregátumként történő felhasználása is sikeres teljesítményt mutatott.

Az újrahasznosított beton magasabb abszorpcióval és alacsonyabb sűrűséggel rendelkezik, mint a hagyományos aggregátumok. A jó minőségű, tartós beton előállításához gyakran szükséges a kísérleti keverékek és az újrahasznosított beton tulajdonságainak szoros monitorozása, szükség szerinti keverék módosításokkal.